Elsődleges a daganat műtéti eltávolítása, amit a szövettan által jelzett kockázat, illetve az áttétek fényében kemoterápia, célzott onkológiai terápia, végbélrákok esetében sugárkezelés egészíthet ki.
Amennyiben valakinél a vastagbéltükrözés során vett szövettani minta alapján igazolódik a vastagbélrák vagy végbélrák, a következő lépésben kiegészítő vizsgálatok elvégzése történik meg annak érdekében, hogy a betegség kiterjedését megállapítsák. A betegség kiterjedése (stádiuma) jelentősen befolyásolja a későbbi kezelési lehetőségeket, és az életkilátásokat is. Kiterjedt laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, megvizsgálják a tumormarker értékeket (például CEA, carcinoembyonalis antigén). Képalkotó vizsgálatokkal (mellkas röntgen, hasi-kismedencei ultrahang, mellkasi-hasi-kismedencei CT/MRI) meghatározható, hogy a tumor milyen mértékben szűri be a vastagbél falát, a folyamat érint-e a hasban vagy távolabb elhelyezkedő nyirokcsomókat, vagy ad-e távoli szervi áttéteket (leggyakoribb a májáttét, végbéltumorok esetében jellemző a tüdőáttét).
A vastagbélrák kezelése során elsődleges a műtéti tumoreltávolítás, amelyet szükség szerint összetett kemoterápiás, célzott onkológiai terápiás kezelési sorozatok követhetnek. Ha kezdetleges állapotban sikerült a daganatot eltávolítani, előfordulhat, hogy nincs szükség további onkológiai kezelésre csak rendszeres kontrollvizsgálatokra.
A végbélrákok esetében a műtéti megoldás előtt gyakorta alkalmaznak sugárkezelést és/vagy kemoterápiát a tumortömeg megkisebbítése céljából a műtéti eredményesség javítása érdekében. Ezt követi a műtét elvégzése, amely után szintén szükség lehet kemoterápiára, sugárkezelésre, amelyek célja ilyenkor a betegség helyi kiújulási kockázatának csökkentése.
