Bárki által odahaza is egyszerűen, kényelmesen és olcsón elvégezhető egy szakorvosi távkonzultációval egybekötött székletvér-vizsgálat, a legmegbízhatóbb diagnosztikai módszer ugyanakkor a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia), ami a tévhitekkel ellentétben nem feltétlenül kínos és fájdalmas, hiszen a páciens akár biztonságban át is aludhatja az egészet.
Székletvér vizsgálat
Egy kóros elváltozás szemmel nem látható módon vérezhet, s ez egy fontos figyelmeztető jel arra, hogy alaposabb kivizsgálás indokolt. Éppen ezért a székletben található rejtett (okkult) vér kimutatására többféle vizsgálati módszer is elérhető, ám ezek közül körültekintően kell kiválasztani megbízható eljárást. Az egyik ilyen, a gasztroenterológus szakorvosok által igen megbízhatónak tartott módszer a Poly-Check önellenőrző teszt, amely három egymás utáni nap székletmintája nyomán odahaza ad képet arról, van-e vérmaradvány a székletben. Előnye, hogy csak az emberi vért mutatja ki, tehát az állati eredetű ételek fogyasztása nem zavarja meg a vizsgálatot, amely előtt így nincs is szükség semmilyen speciális előkészületre sem.
A székletvér kimutatása egy fontos indikátor, ám meg kell jegyezni: nem minden polip vagy daganat vérzik, ezért ha nem mutatható ki vér a székletben, a biztonság kedvéért akkor is érdemes később kontrollvizsgálatot végezni. Ha pozitív az eredmény, az sem jelent feltétlenül rosszindulatú daganatot, hiszen egy bélgyulladás, esetleg egy vérző aranyér is okozhat vért a székletben, mindenesetre ebben az esetben mindenképp utána kell járni halogatás nélkül annak, mi okozza a vérzést.
A vér közvetetten is jelezhet bélproblémákat: a vénás vérből elvégzett laboratóriumi vizsgálatok közül vérszegénység (anaemia), magas vérlemezke szám (thrombocyta szám emelkedés, thrombocytosis), fehérvérsejtszám emelkedés (leukocytosis), vashiány, gyorsult, illetve magas süllyedés, magas CRP értékek esetén a vastagbél betegségeire ugyancsak gondolni kell.
CT kolonoszkópia, virtuális vastagbéltükrözés
A hagyományos képalkotó módszerek, mint a hasi röntgen vizsgálat, a hasi ultrahang vizsgálat, a hasi CT, illetve a hasi MR vizsgálat nem eléggé érzékenyek a vastagbél betegségeinek igazolására, illetve a rákelőző állapotok, a polipok szűrésére. Az úgynevezett virtuális kolonoszkópia már érzékenyebb eljárás a vastagbélbetegségek szűrésére és igazolására. A CT kolonoszkópia vizsgálat előtt hashajtásos vastagbéltisztításra van szükség. A vizsgálat során levegővel kevert kontrasztanyagot juttatnak a végbélnyíláson keresztül a vastagbélbe, amellyel megpróbálják a teljes vastagbél nyálkahártyát bevonni. Ezután egy CT vizsgálat történik, majd a vizsgálat során leképzésre kerülő képekből számítógépes módszerrel rekonstruálják a vastagbél belső felszínét. Ezért hívják a módszert virtuális vastagbéltükrözésnek.
A virtuális kolonoszkópia előnye, hogy bár az előkészítés, a béltisztítás ez esetben is szükséges, de nincs eszközös beavatkozás. Hátránya viszont egyrészt szűk hozzáférhetősége és drágasága, másrészt a CT technológiából adódó sugárterhelés, harmadrészt pedig, hogy amennyiben polipot vagy más elváltozást fedez fel, abból nem lehet azonnal szövettani mintát venni, tehát nem váltja ki a vastagbéltükrözést – ráadásul a kicsi (5 mm alatti) nyálkahártya eltéréseket általában nem mutatja ki.
A tükrözéses vizsgálatok, kolonoszkópia altatásban
A vastagbél eszközös vizsgálatának több módszere létezik, amelyek elnevezésükben is jelzik, hogy mennyire mélyre hatoló az áttekintés. A vizsgálatokban alkalmazható érzéstelenítés, ám létezik biztonságos, kíméletes altatás is, igaz ez sok ellátóhelyen nem elérhető – más gasztroenterológiai központokban viszont a kolonoszkópiák többségét altatásban végzik el.
A végbélnyílás vizsgálatára alkalmas az anoscopia. Elsősorban aranyérbetegség, végbélberepedés (fissula) és a végbélnyílást érintő daganatos eltérések vizsgálatában van szerepe.
A végbéltükrözés (rectoscopia) a végbél vizsgálatára alkalmas eljárás. A végbélnyílástól számított 20-25 cm-t tekinti át egy bevezetett rugalmas eszközzel az orvos. A szigmabél vizsgálatára alkalmas módszer a sigmoidoscopia, amelynek segítségével a végbél, valamint a vastagbél és a végbél között elhelyezkedő szigmabél, továbbá a leszálló vastagbél végső szakasza tehető láthatóvá.
A legalaposabb és legbiztosabb vizsgálati módszer a teljes vastagbéltükrözés (colonoscopia), amelynek segítségével a teljes vastagbél, illetve a vékonybél utolsó 15-25 cm-es szakasza is vizsgálható.
A vastagbéltükrözést egyetlen más módszer sem tudja pótolni. Ennek segítségével a teljes vastagbél területe látható és vizsgálható, szükség esetén szövettani mintavételezés is azonnal kivitelezhető, és a rákelőző állapotnak számító eltérések, a polipok is már rögtön a vizsgálat közben eltávolíthatók. A vastagbéltükrözés tehát nemcsak a legbiztosabb és leghatékonyabb szűrővizsgálati diagnosztikus módszer, de szükség esetén terápiás beavatkozás is egyben.
A vastagbéltükrözéstől nem kell tartani, hiszen a kolonoszkópia altatásban is elvégezhető. A vastagbéltükrözésben alkalmazott altatás nem terheli meg úgy a szervezetet, mint a műtétek idején alkalmazott altatás. Nemcsak kellemetlenséget nem érez a páciens, de a vizsgálat is gördülékenyebbé válik azáltal, hogy az alvó embernek a belei is elernyednek, nincs görcsös feszítés.
Többféle altatási módszer létezik, az Endomedix gasztroenterológiai központjaiban például olyan intravénásan beadott készítményt alkalmaznak, amely mély alvást biztosít, de csak addig hat, amíg adagolják, utána a beteg rövidesen kipihenten felébred. A gyógyszernek köszönhetően ébredés után általában nem jelentkezik sem hányinger, sem más kellemetlen utóhatás, a páciens egy-két óra megfigyelést követően a lelettel a kezében – s ha találtak nála, akkor immár polipok nélkül – folytathatja a napját.
A kolonoszkópia tehát képes megelőzni a vastagbélrákot, ha pedig netán már rosszindulatúvá vált egy elváltozást, az időbeni felismeréssel nagyban megemeli a teljes gyógyulás esélyét. Miután a vastagbélrák az egyik leggyakoribb daganatos betegség, ezért 50 év felett mindenkinek javasolt a vastagbéltükrözés elvégzése akkor is, ha nincsenek panaszai – tünetek fennállása esetén pedig egyértelműen indokolt a vizsgálat. Ha a vastagbéltükrözés során nem találnak gyanús elváltozást, a betegek döntő többsége akár 5-10 éven át is biztonságban tudhatja magát.
Vastagbéltükrözésre panaszok esetén háziorvos adhat beutalót a társadalombiztosítás által finanszírozott szakrendelésre. Esetenként ugyanakkor számítani kell viszonylag hosszabb várólistára, illetve arra, hogy a korlátozott társadalombiztosítási finanszírozás miatt nem biztosítanak altatási lehetőséget. Az Endomedix diagnosztikai központokban a kíméletes altatásban végzett kolonoszkópiára akár egy héten belül sor kerülhet.