A vastagbélrák kialakulásának kockázata szempontjából három kockázati csoportot lehet megkülönböztetni. Ön melyikbe tartozik?
Alacsony kockázati csoportba sorolhatók azok, akik egészséges életmódot folytatnak, nem dohányoznak, rendszeresen végeznek testmozgást, nincsenek elhízva, sok zöldséget és gyümölcsöt, fehér húsokat, halféléket fogyasztanak, rostdúsan táplálkoznak, ugyanakkor kevés állati eredetű zsírt, kis mennyiségű vörös húst és kevés füstölt árut esznek. Az alacsony kockázatú emberek teljesen tünetmentesek, nincs sem emésztési, sem székelési panaszuk, nem vérszegények. Az alacsony rizikójú kategóriának ugyancsak feltétele, hogy a vérrokonok között nem fordult elő vastagbélrák. Amikor rákról van szó, s teljes garancia nincs, a lehető legnagyobb biztonságra kell törekedni a statisztikailag alacsony kockázatú embereknek is, ezért 50 év felett számukra is javasolt egy szűrési célú, akár altatásban is elvégezhető vastagbéltükrözés elvégzése, s ha az is visszaigazolja, hogy nincs gyanús elváltozás, kockázatot hordozó polip a vastagbélben, nagy valószínűséggel egy évtizeden belül nem kell tartani rosszindulatú vastagbélfolyamat megjelenésétől.
Közepes kockázati csoportba tartoznak azok, akiknek közeli rokonainál előfordult már vastagbélrák, akik keveset mozognak, sok vörös húst esznek, a „magyaros” zsíros ételeket preferálják, kevesebb zöldséget-gyümölcsöt fogyasztanak. Az ő vastagbelükben ugyanis tovább vannak jelen, lassabban ürülnek ki a salakanyagok, amelyek összetétele is más, mint az egészségesen táplálkozóké. Az emésztőrendszeri problémákkal, bélpanaszokkal, székelési gondokkal küzdők is a közepes veszélyeztetettségi kategóriába sorolhatók. A vastagbélrákos betegek döntő többsége ebből a csoportból kerül ki, ezért mindenképp indokolt egy otthoni székletvértesztet megcsinálni, s annak eredménye, illetve a kockázati tényezők száma fényében a vastagbéltükrözés is indokolt lehet. A kockázatot alátámasztja, ha a kolonoszkópia során egy vagy több legalább 1 cm nagyságú adenomát (polipot) találnak, ekkor az alapesetben javasolt 5-10 éves szűrési gyakoriságnál sűrűbb vastagbélvizsgálat indokolt.
Magas kockázatúak azok a betegek, akiknél fennállnak a korábban felsorolt életmódbeli, táplálkozási szokások, akik dohányoznak. Kiemelten veszélyeztetettek a FAP (familiáris polyposis szindróma), HNPCC (herediter non-polyposis colorectalis rák szindróma), a Lynch-szindróma érintettjei. Lynch-szindróma akkor áll fenn, ha két generációban legalább három családtagnál előfordul vastagbélrák, és az egyik családtag 50 évnél fiatalabb. Ugyancsak megnöveli a kockázatot a gyulladásos vastagbélbetegség (colitis ulcerosa, Crohn-betegség), illetve ha a ritkább örökletes vastagbélpolipózis szindrómák (Gardner, Turcot, Cowden, Peutz-Jeghers, Torre-Muir, Cronkhite-Canada stb.) fennállása igazolható. Ekkor már korán (30-35. életévtől, de bizonyos esetekben akár már a 10. életévtől) el kell kezdeni a rendszeres, szűrő jellegű vastagbéltükrözéseket.
Az előrehaladottabb stádiumban felismert betegség kezelhető, az időben felismert vastagbélrák és végbélrák gyógyítható.