A vastagbélrák szűrés legbiztosabb módszere a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia). A vizsgálattal összefüggésben sok félelem él az emberekben, pedig a vastagbéltükrözésnek ma már egyáltalán nem kell kellemetlen és fájdalmas negatív élményként rögzülnie, mert altatásban is elvégezhető, amikor a páciens semmit sem vesz észre a vizsgálatból.
A vastagbéltükrözésre a felkészülés napokkal a vizsgálat előtt megkezdődik. Olyan étrendre van ekkor szükség, elősegíti a belek kiürülését, salakanyag-mentességét. Tartózkodni kell a rosttartalmú ételektől, a vizsgálat napján pedig egyáltalán nem szabad enni, a kolonoszkópiát éhgyomorra végzik. Ugyancsak meg kell beszélni az orvossal előre, hogy a szedett gyógyszerek közül kell-e valamit elhagyni a vizsgálat előtt, s alkalmazni szoktak hashajtót is, hogy minél tisztább legyen a vastagbél, s ezáltal minél gördülékenyebb és hatékonyabb a vizsgálat. Ezt a célt szolgálja a vizsgálat előtti beöntés is, amikor mesterségesen, a végbélen át a szervezetbe vezetett folyadékkal átöblítik a vizsgálandó bélszakaszt – ha előzetesen speciális béltisztító módszerrel sikerült megfelelően kitisztítani a vastagbelet, a beöntésre nem minden esetben van szükség.
A síkosítóval kezelt kolonoszkópot, a képeket készítő vékony száloptikás eszközt a végbélen keresztül vezetik be, ennek segítségével a teljes vastagbél, sőt a vékonybél utolsó szakasza is megvizsgálható. Az eszköz lelke a lámpával felszerelt képkészítő miniatűr kamera, a csőnek része ugyanakkor egy vékony csatorna is, amelyen át levegőt tudnak fújni a vastagbélbe vagy ki tudják szívni a felesleges béltartalmat, illetve az eszközzel a polipokat, gyanús növedékeket rögtön el is tudják távolítani.
A vastagbéltükrözés tehát nemcsak arra jó, hogy a vastagbél belső felszínét megtekintse az orvos, hanem arra is, hogy azokból a területekből, amelyek valamilyen betegségre utalnak, szövettani mintát vegyen, amelynek segítségével a diagnózis felállítható, tehát ehhez nincs szükség újabb beavatkozásra. Amennyiben a vizsgálat során rákmegelőző jóindulatú növedékeket (polipokat) találnak, úgy ezeket a vizsgálat során el is lehet távolítani, ezáltal nemcsak szűrés, hanem terápiás beavatkozás is történik egy lépésben. Erre egyetlen másik vastagbél betegség szűrésre alkalmazott módszer sem ad lehetőséget.
A vizsgálat kellemetlensége abból adódhat, hogy a vastagbélbe levegőt kell fújni, amely miatt szélgörcsszerű érzés, fájdalom léphet fel, továbbá a vastagbélbe vezetett vizsgálóeszköz a vastagbél kanyarulataiban a bélfalat húzhatja, ami szintén kellemetlen érzést okozhat. A fájdalmak megélése függ a betegtől is, nem mindenki reagál hasonlóan a kolonoszkópiára, s befolyással lehet minderre az aktuális fizikai és lelki állapot is, ezért érdemes nem félelemmel, hanem tudatosan, a vizsgálat semmivel sem pótolható hasznát szem előtt tartva felkészülni a vastagbéltükrözésre.
A kellemetlenségeket bódítással, fájdalomcsillapítással lehet mérsékelni, altatásban végzett vastagbéltükrözéssel pedig teljes mértékben ki lehet küszöbölni. Altatás elvileg az állami egészségügyi intézményekben is kérhető társadalombiztosítási támogatással, ám sok ellátóhelyen finanszírozási okokból vagy a szakemberhiány miatt nemigen adnak lehetőséget erre. Az ország legnagyobb gasztroenterológiai szakorvosi hálózatában, az Endomedix diagnosztikai központokban a vastagbéltükrözés döntő többségét altatásban végzik: a páciens semmit sem érez a vizsgálatból, a kolonoszkópia után hamar felébred, megkapja a leleteket, s rossz élmények nélkül folytathatja a napját. Ráadásul a vizsgálatra sem kell heteket-hónapokat várni, általában egy héten belül fogadják a pácienseket.