Az aranyér népbetegségnek számít. A végbélpárna vénás fonatainak kitágulása, gyulladása és fájdalma jellemzi, ami gyakran vérzéssel is járhat. Az elhízás, az ülő életmód, a szoros ruházat viselése, a rostszegény étrend, a terhesség, a kevés folyadékfogyasztás miatt lehet fokozott az aranyér kialakulásnak a kockázata, amit családi hajlam is erősíthet.
Az aranyér lehet külső aranyér, ilyenkor a végbélnyílás külső részén tapintható, látható egy vagy több vénatágulat. A külső aranyér a végbél körüli bőr feszítése révén fájdalommal jár. Kemény széklet ürítésekor az aranyerek megrepednek és a székletben, valamint a WC-papíron friss piros vér látható.
A belső aranyerek a végbélnyílás belső részén helyezkednek el. Fájdalommal nem járnak, viszont gyakrabban véreznek, akár normális székürítés esetén is.
Bár az aranyérbetegség népbetegség, nagy veszélyt jelenthet az, ha a székletben lévő vért magától értetődően aranyeres vérzésnek tulajdonítjuk, s emiatt elbagatellizáljuk. Vérzés esetén mindig forduljunk orvoshoz, hiszen a vérzés hátterében akár vastagbélrák vagy végbélrák is állhat, mindig egyértelműen tisztázni kell, hogy valóban „csak” az aranyér vérzik-e. Egyértelmű és biztos diagnózist a végbéltükrözés (retroszkópia) adhat. Béltükrözést (a teljes vastagbelet áttekintő kolonoszkópiát) egyébként aranyeres panaszok nélkül is indokolt minden 50 év feletti nőnél és férfinál elvégezni. Akiknek a közeli rokonságában pedig fordult már elő vastagbélrák, az élet védelme érdekében már 40 év felett javasolt a kolonoszkópia.