A vastagbélben előforduló daganatok jóindulatúak és rosszindulatúak lehetnek. Méretük a néhány millimétertől a több centiméteres, akár a teljes vastagbelet elzárni képes átmérőig terjedhet. A vastagbélrák kezelésében elsődleges kérdés ezért nem is az, hogy mivel, hanem hogy mikor kezdik meg a terápiát: ha időben, akkor meg lehet gyógyulni, ezért lényeges, hogy kihasználjuk a rendelkezésre álló szűrővizsgálati lehetőségeket. Aki ezt elmulasztja, szó szerint az életével játszik.
A jóindulatú vastagbéldaganatok összefoglaló néven a polipok. A polipok talaján egy évtized leforgása alatt viszont rosszindulatú vastagbélrák, illetve végbélrák alakulhat ki. A vastagbélrák az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés: minden 20. embernek szembesülnie kell vele élete folyamán, Magyarországon évente mintegy 9 ezer új beteget diagnosztizálnak kolorektális rákkal.
Előfordul, hogy sem a jóindulatú polipok, sem a rosszindulatú vastagbél daganatok éveken át sem okoznak jól felismerhető tüneteket, ezért a panaszmentesség nem garancia arra, hogy nem kezdődött meg súlyos betegség kialakulása. A panaszok megjelenését ugyanakkor jóval korábban megelőzheti szabad szemmel nem látható vér megjelenése a székletben – ezért van létjogosultsága az otthon is elvégezhető székletvérteszteknek, amelyek rávilágíthatnak arra, ha további kivizsgálások indokoltak.
A vastagbéldaganat kimutatásának vagy kizárásának biztos diagnózisát a teljes vastagbelet érintő vastagbéltükrözés adhatja: a kolonoszkópia kíméletesen, akár altatásban is elvégezhető, s a vizsgálat során a szakorvos máris mintát tud venni szövettanra a gyanús elváltozás(ok)ból, így az nem igényel újabb beavatkozást.
A nagyméretű daganatok a vastagbél üregének beszűkítése, illetve elzárása által hasi fájdalmat, puffadást, székelési panaszokat, a székelési szokások megváltozását (hasmenés és székrekedés váltakozása) okozhatják, illetve már szabad szemmel is látható vér jelenhet meg a székletben. Ha a bélelzáródás bekövetkezik, a beteg életveszélyes állapotba is kerülhet.
A rosszindulatú daganatok esetében gyakoriak az általános tünetek: fáradékonyság, gyengeség, étvágytalanság, fogyás, vérszegénység. Mélyvénás trombózisok, váltakozó helyeken megjelenő felszínes vénagyulladások, autoimmun bőr- és izomgyulladás esetén szintén felmerül vastagbélrák fennállásnak eshetősége, ezért a gasztroenterológiai kivizsgálás ezekben az esetekben is indokolt.
A jóindulatú polipok eltávolítására leginkább alkalmas módszer az akár altatásban is elvégezhető vastagbéltükrözés, amely során lehetőség nyílik a növedékek teljes eltávolítására és szövettani feldolgozására is. Ugyanígy a rosszindulatú vastagbél daganatok esetében is elsőként választandó diagnosztikus módszer a vastagbéltükrözés, hiszen csak ezzel nyerhető szövettani vizsgálathoz szükséges szövetminta. A vastagbéltükrözésről elterjedt tévhit (és persze sokak korábbi negatív tapasztalatai) miatt sokan félnek, holott ma már a kolonoszkópia akár altatásban is elvégezhető, a páciens – a megelőző béltisztító napokat leszámítva – semmilyen kellemetlenséget nem él át.
A vastagbél daganatok előfordulása az életkorral párhuzamosan növekszik, az 50. életév után gyakori a betegség. Az irodai munka, az ülő, mozgásszegény életmód, az elhízás, a rostokban szegény étrend, a dohányzás fokozott kockázatot jelent a vastagbél polipok kialakulását tekintve. Akiknek vérrokonuknál előfordult már vastagbélrák vagy végbélrák, illetve egyéb rákos megbetegedés, fokozottabb a vastagbélrák kialakulásnak kockázata. A gyulladásos vastagbélbetegségekben (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) szenvedők esetében a betegség fennállásnak 10. éve után szintén gyakrabban jelenhet meg vastagbéldaganat. Esetükben ugyancsak indokolt a rendszeres időközönként elvégzett székletvérteszt, illetve a vastagbéltükrözés.