A vastagbélrák előfordulása az életkorral párhuzamosan növekszik, az 50. életév után számít igazán gyakorinak, de nem zárható ki az sem, hogy fiatalabb korban jelentkezik a kór – különösen azt figyelembe véve, hogy a vastagbélrák hosszú évek alatt fejlődik ki, már 50 éves kor előtt is lehet indokolt szűrést végezni. A legkényelmesebb módja ennek egy otthoni székletvérteszt elvégzése, a legbiztosabb diagnózist pedig egy akár altatásban is elvégezhető vastagbéltükrözés adja.
Az irodai munka, az ülő, mozgásszegény életmód, a zsírokban és füstölt árukban gazdag, s rostokban szegényebb étrend, a túlzott alkoholfogyasztás, a méreganyagokat folyamatosan a szervezetbe adagoló dohányzás, az elhízás, a szorulás, a dohányzás fokozott kockázatot jelent a vastagbélrákra. Ha Önnek az életmódja miatt az átlagosnál nagyobb a kockázata, ez még nem jelenti azt, hogy szükségszerűen bele kell törődnie abba, hogy előbb-utóbb vastagbélrák alakuljon ki a szervezetében. Szűrésekkel a súlyos betegség kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető.
A gyulladásos vastagbélbetegségek is vastagbélrákhoz (colitis-asszociált vastagbélrák) vezethetnek. A betegség fennállásnak 10. éve után szintén kimutathatóan nagyobb a kockázata a vastagbélrák megjelenésének. Azoknál, akiknek a vérrokonuknál előfordult már vastagbélrák vagy végbélrák, illetve egyéb rákos megbetegedés, szintén fokozottabb a vastagbélrák kialakulásnak kockázata. Bizonyos örökletes betegségek (polyposis syndromák) esetében már korai életkorban megjelenthet vastagbélrák.
A fentiek alapján a kényelmes körülmények között, odahaza is kivitelezhető székletvérteszt elvégzése mindenkinél javasolt, még teljes tünetmentesség esetén is, szűrő jelleggel. Aki a teljes vastagbeléről komplett áttekintést, s ezzel teljesen biztos diagnózist szeretne, annak az altatásban is elvégezhető vastagbéltükrözés adhat megnyugtató választ vastagbelének állapotáról.
Még az alacsony kockázati csoportba sorolható, tünetmentes embereknél (akik egészséges életmódot folytatnak, rendszeresen végeznek testmozgást, nincsenek elhízva, sok zöldséget- és gyümölcsöt, fehér húsokat, halféléket fogyasztanak, rostdúsan táplálkoznak, nem dohányoznak) is javasolt egyszer az életben vastagbéltükrözés elvégzése, különösen az 50. életévet követően. Ugyanis bár náluk kisebb a kockázat, ám a vastagbéldaganat ellen nincs teljes garancia senkinél, nem szabad meghagyni a ráknak az esélyt.
A közepes kockázatú embereknél (az egészségestől eltérő életmód és étrend, káros szenvedélyek, rokonságban előforduló vastagbélrák, ismert polipok a vastagbélben), rendszeres időközönként (a sűrűség a leletek függvénye) indokolt a vastagbéltükrözés elvégzése még teljes panaszmentesség esetén is. A kolonoszkópiát megelőzően, illetve a több évente beiktatott kontrollvizsgálatok közötti időszakban lehet ajánlatos számukra az otthon elvégezhető székletvérteszt alkalmazása ellenőrző jelleggel.
Magas kockázatú betegeknél, akiknél familiáris polyposis szindróma, herediter non-polyposis colorectalis rák szindróma (Lynch-szindróma), gyulladásos vastagbélbetegség (colitis ulcerosa, Crohn-betegség), illetve ritkább örökletes vastagbélpolyposis szindrómák (Gardner, Turcot, Cowden, Peutz-Jeghers, Torre-Muir, Cronkhite-Canada stb.) fennállása igazolható, már korán (30-35. életév, de bizonyos esetekben akár már a 10. életévtől) el kell kezdeni a rendszeres (évenkénti), szűrő jellegű vastagbéltükrözéseket annak érdekében, hogy egy esetleges rosszindulatú rákos elfajulást időben észlelni lehessen.